Székely uralkodók a 9. században a Kárpát-medencében
(Vázlat)
Bátonyi Pál
A Csendes-óceántól indultak és Ázsián végig haladva Európában eljutottak a frankok uralta területekig és az Atlanti-óceántól visszafordulva települtek le 567-568-ban a Kárpát-medencébe az avarok. Ők a Kárpát-medence keleti területeire települtek a Balaton keleti partjától keletre. Legfőbb szövetségesük a fehér hun, vagy kony népesség pedig ettől nyugatra települt le. A betelepülésükkor a helyi őslakosságot is áttelepítették. Ezek közül (sal-szal, szék, palóc, csángó) a legfontosabb a szék népesség volt. Jellemző szavaink a szék népességre a szekerce, szekér, szekrény, szék, székács, székán szavaink. Az avarok a nyugati határvidékükön a mai Kelet-Dunántúlon a szék népesség részeiből szerveztek katonáskodó népességet ők lettek a székesek Székesfehérvár központtal. A Budapest székes főváros kifejezés nem azt jelenti, hogy központi főváros, hanem a székes nép fővárosa. A fehér hunok a nyugati szék népességből katonaságot szerveztek ezek neve lett a székely. A 7. században a mai Azerbajdzsán területéről, akkoriban Albániából az arabok elől elmenekült őskeresztény papsággal rendelkező vegyes lakosság többségét az avarok a Kárpát-medence északkeleti területére telepítették. Az ungarnak nevezett népesség által kezdődött meg újra a kő építmények (várak, kör alakú templomok)(1) építése és a kereszténység elterjedése a Kárpát-medencében. Az ő papjaik nevezték el az uralkodó népességet vangarnak, illetve az ősnépességet vengernek, ami a mai napig használatos Svájctól- Oroszországig. A fehér hunokat a frankok hadjáratai a 8. század végén meggyengítették és részeik a Kárpát-medence keleti felébe menekültek. A 9. század elején az avar hadsereget Krum bolgár kán szétverte és az avarok széjjel menekültek. Utolsó uralkodójuk Theodorus kagán, pogány nevén Kajd, valószínűleg ortodox keresztény volt és 805-ben halt meg. Ekkor tehát a Kárpát-medence lakossága többségében keresztény volt, részben ortodox, nyugaton római katolikus, de a székelyek őskeresztények voltak (Nagyszombat, Szombathely, Bakonyszombathely, Magyarszombatfa, Zalaszombatfa).
805-ben Ábrahám (2) székely-fehér hun vezető, átvette a hatalmat, kagánnak kiáltotta ki magát (ezt Nagy Károly frank uralkodó is elismerte) és fiával, Adorjánnal megszervezte a székely hadsereget.
A székely katonaság 6 nemből és nemenként 4 ágból állt. Ezt a szervezetett több féle képen leírva is ismerjük. Azonban mindig a középső (katonailag legfontosabb) „nem” neve az Ábrán (ez a kony neve Ábrahámnak), ami azt jelenti, hogy Ábrahám kagán-király (Szent Ábrahám (3) szervezte meg a székelyek katonai szervezetét. A másik fontos adat, hogy ennek a „nemnek” egyik ága a Nagy, vagyis Aba (ez a pogány neve). A másik középső „nem” neve Adorján, vagy kony néven Odurján. Ő tehát a
másik szervezője a székelyeknek, akinek a pogány neve Csaba, azaz a szeretett nagy. Csaba volt Ábrahám kagán-királynak egy görög nőtől származó fia, akit szintén szentként tiszteltek (Szent Adorján) és aki később görög földre vonult segítségért. Csaba királyfi emlékét a mai napig őrzi a székely néphagyomány. A frankokkal a szövetség megszakadt, mert Krum bolgár kán elfoglalta a Kárpát-medence nyugati végeit is és ezzel együtt a mai Csehország és Ausztria jelentős részét, valamint
kiegyezett Ábrahám kagánnal. Ábrahám kagán pedig megkapta a Kárpát-medence nyugati területei feletti uralom jogát, ezt nevezték a bolgárok „Balatoni fejedelemségnek”. (3) Krum halála (814) után Ábrahám kagán-király áttelepült a mai Székesfehérvár mellé Aba településre, valamint a bolgárokkal kötött új egyesség értelmében átvette a Kárpát-medence legnagyobb része feletti uralkodást.
Csaba távozásával a székely haderőben hiány keletkezett, mivel csapatai egy részével távozott görög földre, így került az Odurján nembe a Vácmán (Váctól való) ág. Izsák-Kolon-Kolba kán-király Ábrahámnak egy másik, feltehetően székely nőtől való fia, aki fiatalon a déli területeken uralkodott, amit „Kanizsa” települések mutatnak. Feltehetően bolgár barátsága miatt vette fel a káni titulust, ideiglenesen elvesztette a Dunántúli területek és Felvidék nyugati részei felett az uralmat. Fiai közül a középső Vat nem értett egyet ezzel a politikával. Sirák-Baton-Vat (Vác, Vacs) (4) király, Izsák középső fia fiatal korát a Nyugat-Dunántúlon töltötte, majd apjával települt át a középső területekre (Pusztavacs, Vacsihegy). Apjával való ellentéte miatt a Mátra mögött alakított ki településeket és megszervezte hadseregét a kavarokat (lázadók). A Kárpát-medencébe átvette a hatalmat. Csapataival 881-ben elfoglalta a mai Ausztria, Csehország, Bajorország területét. A frank megszálló csapatokat szétverték és az ott lakó népesség nagyon hálás volt, ezért az uralkodó nevét sok település, utca, hegy őrzi a mai napig. Salamon-Batonya-Vata király fitalkorában csak Vatta helység ismert nevéből. A későbbiekben besenyő törzsfő a szövetség jegyében. Apja halála után a morva lázadást nem tudta felszámolni, ezért érvényesítette a szövetséget a magyarokkal, ez volt a vérszerződés. A 907. évi pozsonyi csatában a magyarok, a besenyők, a ruszok és Vata csapatai is részt vettek. A magyar állam az avar kaganátus folytatása, melyet a székely (fehér hun) uralkodók biztosítottak.
IRODALOM
1. Bérczi Szaniszló: KÖRTEMPLOMOK A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN ÉS NYUGAT-EURÁZSIÁBAN. Budapest, 2011.
2. Szádeczky-Kardoss Samu: AZ AVAR TÖRTÉNELEM FORRÁSAI 557-TŐL 806-IG. Budapest, 1998, 306-307.
3. Lelkes György: Magyar helységnév-azonosító szótár. 2011.
4. Plamen Pavlov-Jordan Janev. A bolgárok rövid története. Budapest, 2005. 21.
5. Petrus Ransanus: A magyarok történetének rövid foglalata. Fordította Blazovich László és Sz. Galántai Erzsébet. Budapest, 1999.
Kőrösi Csoma Sándor Alapítvány
Adószám: 18056594-1-42
Cím: 1088 Budapest, Múzeum krt. 4/B.
Alapítványunk számlaszáma:
11742104-20025919-00000000
Az 1990-ben létrehozott alapítvány eredeti céljai között szerepelt egy Emlékház létesítése Csomakőrösön, Múzeum és dokumentációs központ alapítása Kovásznán, Csoma-kutatások ösztönzése, az anyanyelvi kultúra ápolása a nagy tudós szülőföldjén.
2 thoughts on “Székely uralkodók a Kárpát-medencében”
Eltöprengtem ennek az írásnak az olvasása közben, hogy milyen keveset tudok (tudunk?) népünkről, őseinkről. Eddigi ismereteim szerint arról, hogy kik a székelyek, azaz kik vagyunk mi, székelyek, több elmélet van. Tehát elméletek, feltételezések és egyelőre csak vélt következtetések. Hogy csak párat említsek: elmagyarosodott kabar törzsek, hun-utódok, maradékok, Csaba királyfi népe, nevünk foglalkozást föd: azaz védők (=határőrzők), vérrel adózók vagyunk, és nem merítettem ki ezeket az elméleteket. Ez az írás tökéletesen tud mindent, azt is pl., hogy fejedelmek sokaságát adtuk már a honfoglalás előtt a Kárpát-medencében. Meg lehet nézni, ellen lehet őrizni az írásból. Szeretném, ha a szerző őszig dokumentálná is ismereteit, állításait. „Kutassatok, kutassatok” – idézem konferenciánk névadóját. Meg: szeretném, ha ez a hozzászólás másokat is bátorítana. Így tudunk valóban együtt lenni, együtt gondolkodni.
Gazda József
EBBEN A SZÖVEGBEN IS VAN EGY KIS IGAZSÁG ,ÉS SOK KÉPZELŐERŐ !