Emlékház
Az Esti Kurír, 1934. március 27, 69. számában megjelent tudósítás szerint, az Erdélyben rendezett Csoma Sándor napok bevételéből Csoma Sándor-házat terveznek felépíteni, Sepsiszentgyörgyön vagy Csomakőrösön.
1991-ben ünnepélyesen elhelyezték, a tervezett Kőrösi Csoma Sándor Emlékház alapkövét.
Az 1999-es Kőrösi Csoma Sándor Napok felemelő pillanata volt egy hatvanöt évvel ezelőtt született terv megvalósulása, a Kőrösi Csoma Sándor Emlékház ünnepélyes felavatása. Az 1991-es alapkő-letételen is jelen volt Csiha Kálmán, áldotta meg az új épületet.
1999 november 4-én a Magyarok Világszövetsége kezdeményezésére, a Kőrösi Csoma Sándor Év rendezvényei keretében emléktáblát helyeztek el Kőrösi Csoma Sándor emlékházának falán.
2000-ben a Csoma napok alkalmával berendezett állandó kiállítást Elekes Botond – a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának főosztályvezetője – beszédével nyitották meg, majd Csetri Elek kolozsvári történész, Csoma Sándorra emlékező beszéde hangzott el. Kónya Ádám történész által szakszerűen elrendezett állandó kiállításon dokumentumok, korabeli rajzok és Csoma életútját illusztráló reprodukciók láthatók.
A kovásznai Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesület a polgármesteri hivatal és a helyi tanács támogatásával a csomakőrösi emlékház kertjében több kopjafát állított kiemelkedő Csoma kutatók emlékére. A kopjafákra ékírással vésték a Kőrösi Csoma Sándor munkásságának feltárásában, illetve megismertetésében kiemelkedő szerepet betöltő személyiségek nevét, születési és elhalálozási évét. A kopjafákat Bodor János és Ferencz Botond faragták.
Baktay Ervin (1890-1963) orientalista, indológus, művészettörténész 1926 29 között Nyugat-Tibetben járt, ahol emléktáblával jelölte meg Kőrösi Csoma Sándor egykori lakóhelyeit. Számos érdekes könyve közül kiemelkedő a Kőrösi Csoma Sándor (1962) című kötete.
Dr. Debreczy Sándor (1907-1978) egyetemi tanár Kőrösi Csoma Sándor csodálatos élete című kötetével alkotott maradandót Csoma szellemiségének ápolásában.
Duka Tivadar (1825-1908) orvos, India-utazó, Kőrösi Csoma Sándor munkásságának első tudományos feldolgozója. Nyugalomba vonulva, 1874-ben Londonban telepedett le, s minden idejét a Csoma-hagyaték feldolgozásának szentelte. Munkája a Csoma-kutatásban máig is alapműnek számító Life and Works of Alexander Csoma de Körös (London, 1885), illetve magyarul az Akadémia gondozásában kiadott Kőrösi Csoma Sándor dolgozatai (Bp., 1885) című könyve.
Marczell Péter (1936-2007) ugyan közgazdász volt, de élete nagy részét szintén a Csoma-kutatásnak szentelte. Nyomába szegődve barangolt Indiában és Tibetben, mindenhol megfordult, ahol Kőrösi Csoma hosszabb időt töltött. Számos tanulmányt írt, legjelentősebb A valósabb Kőrösi Csoma-képhez Adatok, terepvizsgálatok, találkozások című kötete, amelyben friss, új, modern képet ad Csoma életéről és munkájáról.
Szilágyi Ferenc ((1928 – 2010) nyelvész, író, irodalomtörténész, költő és filológus, több Csoma-könyv szerzője.
Csetri Elek (1924 – 2010) történész, Csoma kutató számos tanulmány és könyv szerzője: Kőrösi Csoma Sándor indulása, Kritérion,1979; Kőrösi Csoma Sándor, 1984.
Jakabos Ödön (1940-1979) utazó, 1972. október 15-én indult Jugoszlávián, Bulgárián, Törökországon, Irakon, Kuvaiton át Indiába, Dardzsilingbe gyalog, stoppal majd Pakisztánon, Iránon, Törökországon és Jugoszlávián át érkezett haza. Kőrösi Csoma Sándor nyomában, Indiai útinapló címen jelent meg posztumusz kötete. 1983-ban. A kopjafát a bereczki Gábor Áron alapítvány állította.
Minden jog fenntartva
Kőrösi Csoma Sándor Egyesület
Cím: 525200 Kovászna, Piliske utca 2 sz., Románia
Email: info@csomaegyesulet.hu
Tel.: +40 724 541 246
IMPRESSUM
Felelős Kiadó: Ferenczné Szőcs Éva
Szakmai tartalomfejlesztés: Flórián Csaba
Webdesign: Keresztes Jenő
Kőrösi Csoma Sándor Alapítvány
Adószám: 18056594-1-42
Cím: 1088 Budapest, Múzeum krt. 4/B.
Alapítványunk számlaszáma:
11742104-20025919-00000000
Az 1990-ben létrehozott alapítvány eredeti céljai között szerepelt egy Emlékház létesítése Csomakőrösön, Múzeum és dokumentációs központ alapítása Kovásznán, Csoma-kutatások ösztönzése, az anyanyelvi kultúra ápolása a nagy tudós szülőföldjén.