Csoma tárlat katalógus 2004
Szarvas – Cerbul
Előszó

Valahonnan Keletről jött, Ősnapkeletről, az ősforrástól. Száguld a pusztán, száguld a végtelenségben, őrt áll az örök időben. Fel-felsejlik, el-eltűnik. Hunor és Magyar szarvasa. Aranyszarvas. Csodaszarvas. Az ő nyomdokain talált el népünk az új hazába. így hát: mítoszunk is a szarvas. Keleti mítosz. Magyar mítosz. És: forma is a szarvas. Gyönyörű forma, a természet egyik csodája. A művészet ősi ihletforrása. Ábrázolták, megfaragták asszírok, szkíták, hettiták, régi és új népek, régi és új idők művészei. Kiállításunk célja: megidézni az eszmét, a formát, a gondolatot. Kelet mítoszát. Kelet misztikáját. A természet csodáját. A szarvast.
Ezekkel a „hívó szavakkal” hirdettük meg kiállításunkat. Körösi Csorna Sándor is szarvasűzőbe indult. És szarvasűzőbe indult az a félszáznyi művész is, akik hívásunkat meghallgatták. Ahogy a munkákat nézzük, a legnagyobb öröm: hogy ezek szinte egytől egyig a Csoma-kiállítás felhívására születtek. Alkotóink műhelyeibe belopakodott a szarvas, belopakodott mint forma, belopakodott mint érzés, és belopakodott, mint gondolat. És ki-ki a maga technikájával, a célnak megfelelő eszközzel, szénnel, ceruzával, pasztellel, ecsettel, kollázstechnikával, vésővel és kalapáccsal, sőt: szavakkal, a felületre vitt szöveggel fogalmazta meg a benne végighullámzó érzelmeket, indu­latokat. A látomást, a titokzatosságot, a káotikus kilátástalanságot, feszültséget, a kiáltást, a vágyat. Vagy: a harmónia derűjét, örömét. „Mint szarvas sóvárog a forrásvízre, úgy áhít a lelkem téged, Istenem. Isten után szomjazik a lelkem, az élő Isten után, mikor mehetek, hogy megjelenjek az ő színe előtt”

A tárlat tiszteletbeli meghívottja Kákonyi Csilla, az erdélyi magyar képzőművészet egyik kimagasló egyénisége. Ő is a csodát festi, az élet, a lét csodáját, a csodaváró emberi világ ellentétektől feszülő, súlyos és mégis – vagy talán éppen ezért – gyönyörű valóságát. Képeit misztikus atmoszféra lengi be, színvilága komor, foltjai, formái súlyosak. S az ő “sarka” súlyos pontja, mondhatni: magva a ki­állításnak.
Gazda József

Minden jog fenntartva

Scroll to Top